
Kérem szépen, itt egy vámpíros film, az Alkonyat (Twilght, 2008) című. Nem olyan, mint Nosferatu, Drakula és társai, nem is olyan, mint az Interjú egy vámpírral (bár van hasonlóság a főszereplők morális állásfoglalásában). A mi vámpírunk egy másik műfajt "csapol le magának". Ez egy szerelmi történet "utolsó cseppig", műfajilag ún. "romantikus" vámpírfilm...
Edward (Robert Pattison), a:
- csontos állú (karaketeres arc?),
- vágyakozó ajkú (érzékien csücsörít),
- gyötrődő (vámpír mivolt miatt... embert gyilkolni/nem gyilkolni? morális kérdések)
- magányos (csak vámpírok társaságát élvezheti teljes mértékben)
- sejtelmesen szűkszavú (érdekesnek tűnő, megfejthetetlen)
- értelmesen és szenvedélyesen villogó szemű (úgy néz, hogy lehetőleg belevesszél a mélységbe)
- művészlelkű (Debussy,zongoramutatvány, tánctehetség)
- erős-bátor (védő/óvó, fákhegyén ugra-bugráló, mégis nyurga, nem izmi-boy)
- cool (trendi- british cucc, "manga" vagy bohéman összetúrt haj)
stb.

vagyis mind összevetve: a "tökéletes vampír-pasi",aki sok ezer tinilányt "szivat le" a filmvásznon keresztül ... mi a garanciája a (nő) rendezőnek? szerintem ezek a férfikarakterek, kis árnyalásokat és aktualizálásokat eszközölve,mindig valami általánosan elterjedt (vagy jól beprogramált) férfi vágyképeket hívnak elő (a tudattalanból?), erősítenek a hölgyekben. A karakter személyiségének ilyen sémák szerinti felépítését csak tetőzi a "nem evilági lét", habár emberként született (halálos ágyán kapta az átkonvertáló “harapást” az őt ilyen módon a természetes haláltól megmentő orvostól, mindezt két szép szemért? nem tudjuk)… Apropo, ha belegondolok, elég paradox helyzetben van ez a vampír orvos: bizony megerőltető lehet a vérrel nap mint nap bíbelődni és közben gyakorolni az ömegtartóztatást (mikor az emberi! vér szaga/látványa gyilkolásra programozza a vámpír-természetet- nem ellenkező irányba, az életmentésre késztet!!!)…
Visszatérve dream-boyra… a mesék lehetetlenségeibe ringatja a kábult nőket, miért is ne? Gondoljunk csak Brad Pitt Joe Blackjére, aki a Halál megtestesítéjeként igencsak emberi érzésekre gerjed (szerelem, testi vonzalom)... tehát tanulság, a szerelem mindent legyőz, emberit és emberfelettit, valami univerzális szupererő és mozgatórugó.
... de amikor lejár a film, vajon belenyugodnak a női szívek, hogy földi férfitársuk soha nem lesz olyan mint amilyennek szerenék? Vagyis nem lesz alkonyatban romantikázó vampír?
To be continued...
No comments:
Post a Comment