néhány román dalt vonultatnék most fel, rangsorolás nélkül. na és persze, biztosan kifelejtettem jópárat. az előadók, együttesek nem kedvencek, de ezekben a zeneszámokban, szerintem ill. számomra mégis "van valami", hangulatokra gondolok meg a magam ismerős vagy megfogalmazhatatlan érzéseire vagy ki tudja mire?...
továbbra is azt tapasztalom, hogy az érzelmek kifejezésére szolgáló román szóhasználat, ezesetben a dalszövegek is, sokszor a román-magyar kulturális különbségekre deritenek fényt, itt a temperamentum mássága, a nyitottság, önfeltárulkozás, őszinteség mértékére, szóbeli megnyilvánulásaira gondolok például.
egyszerűen nem tudom eldönteni: mi számit csöpögősnek és mi nem? nincs rá kritérium.
csak arra tudok szoritkozni, hogy ez a pár zeneszám tetszik és kész. abban a pillanatban, amikor hallgatom őket, én is komolyan tudom venni a már oly sokféleképpen variált és elcsépelt szóvirágokat, kliséket, melyek ilyen utakon mégis egy másik köntösbe (nyelvbe) bújnak át.
Showing posts with label rémeskrémes. Show all posts
Showing posts with label rémeskrémes. Show all posts
Saturday, February 23, 2008
Sunday, February 17, 2008
Sunday, January 27, 2008
boci-lee és nyuszi-liu kalandjai
"ha lejtettünk volna együtt még egy kis táncot" című filmfoszlány. de a történet másképp végződik. bezzeg ha...
Quentin Tarantino: Pulp Fiction (1994)
Labels:
film-gomolya,
hancúr,
himbalimba,
kacagságos,
rémeskrémes
Wednesday, January 2, 2008
Subscribe to:
Posts (Atom)